A 2025-ös Sony World Photography Awards díjátadón a német fotóriporter, Toby Binder kapott elismerést Belfast megosztott fiataljairól készült gyengéd és sürgető portrésorozatáért.
Toby Binder: Belfast a fal mindkét oldaláról
Binder díjnyertes sorozata ritka és őszinte bepillantást nyújt a belfasti tinédzserek mindennapjaiba. A mai napig fennálló „béke falak” árnyékában – amelyek még mindig elválasztják a protestáns és katolikus városrészeket – Binder fekete-fehér képei nem a megosztottságot helyezik fókuszba, hanem a közös fiatalkori élményeket: focimeccseket, szelfiket a hálószobában, cigiszüneteket falfestmények alatt.








Ezek nem a konfliktusról szóló, megszokott fotóriporteri klisék. Hanem finom, bensőséges pillanatok, melyeket áthat az ellenálló képesség és az azonosság érzete – még a várost máig sebző történelmi és politikai törésvonalak ellenére is.
„Nem a különbségeket akarom megmutatni” – hangsúlyozza Binder. „Hanem a hasonlóságokat.”
Megközelítése olyan terekbe enged bepillantást, amelyek bárhol a világon ismerősek lehetnek: poszterekkel teleragasztott hálószobák, ambícióval teli parkok, járdák, melyeket átitat a tinédzserkori bizonytalanság.
A Sony World Photography Awards és a dokumentarizmus ereje
A Sony World Photography Awards a világ egyik legrangosabb fotográfiai elismerése, amely évente olyan munkákat emel ki, amelyek empátiával és művészi érzékenységgel ragadják meg a világ összetettségét. Az egyik legnagyobb súllyal bíró kategória a dokumentarista fotográfia, amely azokat a projekteket jutalmazza, amelyek a vizuális történetmesélést mély társadalmi érzékenységgel ötvözik.
E kategória megnyerése nem csupán lenyűgöző képeket kíván – hanem kitartó, elmélyült történetmesélést. Olyan fotósoktól követel elhivatottságot, akik hónapokat, gyakran éveket töltenek a terepen, bizalmat építenek, kívülállóként figyelnek anélkül, hogy kihasználnának, és manipuláció nélkül dokumentálják a valóságot.
2024-ben a francia Juliette Pavy nyerte el a díjat megrázó sorozatával, Spiralkampagnen: Kényszerfogamzásgátlás és akaratlan sterilizáció grönlandi nőknél, amely 1966 és 1975 között zajló orvosi visszaéléseket tárt fel Grönlandon. Pavy munkája archív dokumentumokat, röntgenfelvételeket és intim portrékat ötvözött, hogy fényt derítsen egy gyakran elhallgatott, sötét fejezetre.
Empatikus megközelítése különösen kiemelkedő volt egy fájdalmas és összetett témában – megmutatva, hogy a dokumentarista fotográfia nemcsak tájékoztat, de képvisel is.
Ezt a hagyományt folytatja a 2025-ös győztes, Toby Binder is, akinek díja újabb bizonyítéka annak, hogy a zsűri továbbra is elismeri azokat a fotósokat, akik szenzációhajhászás helyett az emberi létezés csendes, összetett valóságát örökítik meg.
Miért van visszhangja Belfaston túl is
A budapesti – és nemzetközi – közönség számára Binder fókusza meglepően ismerősnek hat. A megosztottság utáni városok, a fiatal identitás keresése és a valahová tartozás kérdései Magyarország városi közegében is erősen visszhangzanak.
A széttöredezettség felé hajló világban Toby Binder fotói másfajta felhívást képviselnek: vegyük észre a közös emberség láthatatlan szálait, amelyek még mindig összekötnek minket.
Néha mindehhez csak egyetlen mozdulatlan kép kell – és egy kis idő, hogy igazán ráeszméljünk.