Több mint 1000 művész bojkottálja a bristoli Arnolfini Központot a palesztinai cenzúra körüli viták közepette

A cikk teljes egészében Tessa Solomon december 14-én az Artnews.com-on megjelent írásának fordítása. Az eredeti cikk angol nyelven itt olvasható: artnews.com

A kulturális élet több mint 1000 művésze – köztük Ben Rivers, Brian Eno, Adham Faramawy és Tai Shani – írt alá egy új nyílt levelet, amelyben a bristoli Arnolfini Nemzetközi Kortárs Művészeti Központot a palesztin kultúra cenzúrájával vádolják, miután az intézmény lemondott két rendezvényt, amelyek a városi Palesztin Filmfesztivál részét képezték. Az aláírók megfogadták, hogy többé nem dolgoznak együtt az Arnolfini-vel, és nem vesznek részt a rendezvényein, és arra kérik a szakmabelieket, hogy csatlakozzanak a bojkotthoz.

Novemberben az Arnolfini lemondta Darin J. Sallam jordániai-palesztin rendező Farha (2021) című filmjének vetítését, amely a Nakba idején játszódó felnőtté válás története, azaz palesztinok százezreinek otthonukból való kitelepítése az 1948-as palesztin háború alatt és után. A vetítést követően Ghada Karmi palesztin író és orvosnő kérdés-feleletére került sor. A tervek szerint a központban egy versfelolvasást is rendeztek volna, amelynek főszereplője a rapper és aktivista Lowkey volt. A Farha vetítését most a Watershed művészeti jótékonysági szervezetben, míg a költészeti eseményt a Sparks Bristol áruházban és művészeti központban tartják.

Fotó: Arnolfini Centre for Contemporary Arts – Clark Door

November 20-án az Arnolfini döntését bíráló nyílt levelet több mint 2300 kulturális szereplő írta alá. Az intézmény egy nappal később válaszolt, és közleményben közölte, hogy művészeti jótékonysági szervezetként nem támogathat olyan tevékenységeket, amelyek “politikai tevékenységnek tekinthetők”. A nyilatkozatot azonban gyorsan megvetették, miután megjelent az interneten, a kritikusok pedig rámutattak az Arnolfini által az elmúlt években szervezett számos politikai eseményre, köztük az ukrajnai katasztrófavédelem számára szervezett adománygyűjtésre.

“Ez nem jelentett komoly aggodalmat az összes korábbi évben, amikor az Arnolfini adott otthont a filmfesztiválnak” – áll a nyílt levélben. “Nem volt probléma a számos más kiállítás és nyilvános program esetében sem, amelyeket a központ 1961-es megnyitása óta rendezett. A dekolonizációról és a Black Lives Matterről, a feminizmusról és a nemek felszabadításáról, a menekültek és menedékkérők jogairól szóló fontos eseményekre mind-mind sor került anélkül, hogy úgy tűnt volna, hogy azok kívül esnek a helyszín “jótékonysági célján””.

Az aláírók ezt “a művészeti szektoron belüli cenzúra és elnyomás riasztó mintájának” részének nevezték, és a közelmúltban számos olyan kiállítás és rendezvény törlését említették, amelyek a tűzszünet melletti érzelmekhez vagy az izraeli kormány kritikájához kapcsolódtak. Ezek közé tartozik egy antiszemitizmusról és rasszizmusról szóló konferencia októberi törlése, amelyet Candice Breitz zsidó dél-afrikai művésznő társszervezett, miután a szervező, egy német kormány által működtetett ügynökség azt mondta, hogy nem lehetséges többé “konstruktívan vezetni és moderálni ezt a vitát”. Ugyanebben a hónapban Emily Jacir palesztin művésznő arról számolt be, hogy egy előadást, amelyet Berlinben tervezett tartani, lezártak.

A levél így folytatódik: “Amíg az Arnolfini vezetése nyilvánosan nem kötelezi el magát a véleménynyilvánítás szabadságának következetes fenntartása mellett, amely alól Palesztina sem képez kivételt, és nem lép fel őszintén a bristoli művészeti közösséggel, hogy orvosolja az általa okozott károkat, addig kénytelenek vagyunk – vonakodva – megtagadni az együttműködést a művészeti központtal, és nem veszünk részt egyetlen rendezvényén sem.”