Az utóbbi években számos nagyszabású kiállítással örvendeztette meg a Szépművészeti Múzeum a látogatóit. Csak az elmúlt három évben Bosch, Matisse, El Greco, Csontváry, Renoir és Munkácsy életművével is találkozhattunk. Július 20-án pedig a rejtélyes MS mester munkásságát bemutató kiállítás zárult.
Budapesti viszonylatban is egyedülálló, ahogy a Szépművészeti Múzeum színvonalas kiállításai megújulnak. A gyakorlott múzeumlátogatók valószínűleg évente többször is ellátogatnak a múzeum időszaki kiállításaira, hiszen ritka lehetőség Munkácsy Honfoglalás vagy Csontváry Baalbek című műveit életnagyságban megcsodálni. A rajz- vagy művészettörténet-órákon kívül ritkán adódik alkalmunk, hogy elmélyedjünk egy-egy művész munkásságában. Még ritkábban fordul elő, hogy nem digitális formában, tankönyvben vagy vetítővásznon látjuk ezeket a képeket.
MS mester kiléténél már csak a hozzá kapcsolható, feltételezett művek jelentenek nagyobb kérdést. A rejtélyes művész legjelentősebb alkotásai az 1506-ban készül selmecbányai oltárképek, melyek kétséget kizáróan hozzá és műhelyéhez kapcsolhatók. Ha az 1500-as évek képzőművészetére gondolunk, biztosan az itáliai reneszánsz hatása jut eszünkbe, amihez rögtön Mátyás királyt és Beatrixot ábrázoló domborművet, vagy a visegrádi fellegvár egy-egy részletét kapcsoljuk. Ez a korabeli főurak, főpapok és a királyi udvar érdeme, akik leginkább az itáliai reneszánsz irányzatát pártolták, így ma számos lenyomatával találkozhatunk. Ezzel szemben MS mester a délnémet késő gótika stílusában alkotott, ami ugyan a Felvidéken és Dél-Erdélyben népszerű volt, napjainkban már kevésbé ismert.
Remélhetőleg a képzőművészetben kevésbé jártas érdeklődők sem beszélték le magukat a látogatásról, ugyanis – a korábbiakhoz hasonlóan – a kiállítás felépítése lehetővé tette, hogy minden előképzettség nélkül, könnyen tájékozódhassunk.
A közönséget tekintve nyugdíjas párok, kisgyermekes családok, vakációzó pedagógusok, képzőművészek és kamasz unokákkal közösen időt töltő nagyszülők is megfordultak a kora délutáni órákban. Ha MS mester munkássága csak annyi pozitívummal járt, hogy kamasz unoka és bottal botorkáló nagymama közös témát találtak, már akkor is hálával gondolhatunk rá – de szerencsére ennél sokkal jelentősebb munkásságot hagyott ránk.
A történelmi kontextus áttekintése után – ahol mindenki rájött, hogy legalább az új Hunyadi-sorozatból ráragadt valami – megérkeztünk a tárlat leglátványosabb pontjához: a selmecbányai oltárképekhez.
A korabeli bányaváros gazdagsága megkérdőjelezhetetlen, ha a kiállítás segítségével elképzeljük a Szent Katalin-templom egykori belső terét. (Vagy az óvári Szűz Mária- templom belsejét, ugyanis jelenleg vitatott, melyik templom számára készült az oltárépítmény.)
Az oltárépítmény táblaképei közül a legismertebb a Vizitáció, amely Mária és Erzsébet találkozását ábrázolja. Tovább haladva Jézus útján Jézus születése, Királyok imádása, Krisztus az olajfák hegyén és a Keresztvitel témák kerülnek feldolgozásra. A Vizitáció különlegessége, hogy az őt követő mozgalmas jelenetekhez képest egyszerűbb, közelebbről megfigyelve azonban ugyanúgy érdemes elmerülni a részleteiben, mint a többi oltárkép esetében. A Vizitációt megelőző kép sajnos hiányzik, így a fantáziánkra van bízva, melyik fontos liturgiai jelenettel indíthatta MS mester a szárnyas oltárképek sorozatát.
A kereszténység, amit nézhetünk háborúk, kultúra, lelki vezetés vagy politika szemszögből, ebben a teremben a művészet megtestesítőjévé válik, és imádkozzunk bárkihez, biztosan átérezzük az imádságra betérő korabeli emberek hitét.
MS mester legismertebb kortársa Dürer, akinek szintén számos rajza feltűnt, lehetőséget kínálva arra, hogy a rajzok részleteinek elemzésével közelebb kerüljünk a 16. század európai képzőművészetéhez: különböző technikákhoz, jellegzetes formákhoz, kedvelt témákhoz. A legújabb kutatási eredmények vizuálisan életre keltek, és a művészettörténészek ösvényein járva megvizsgálhattuk MS mester sajátos jegyeit – speciális kéztartások, különös arcok, mesterien kidolgozott ruharedők – amelyek újabb képek hozzá kapcsolásához vezetnek.
Habár csak az igazán kivételezettek juthatnak be az eredeti képek vizsgálatának helyszínére, az utolsó teremben betekintést nyerhettünk a kutatók mindennapjaiba és különböző vizsgálati fázisokba. A képek rétegeinek vizsgálata során újra és újra tátva maradt a szánk. Mindannyian visszarepülhettünk az időben MS mester műhelyébe, ahol a mester és tanoncai dolgoztak. Vázlatokat készítettek, amik a munka során olykor módosultak. Néhol vastag, néhol vékony, többrétegű festéssel dolgoztak. Felfedezhettük gondos jegyzetek vagy olykor bakik nyomát.
Emellett láthatóak voltak azok a korabeli eszközök, amikkel kivitelezni tudták a különböző festési technikákat, inspirálva a látogatókat a kreatív kézműves időtöltésre.
MS mester kiállítása ugyan bezárult a Szépművészeti Múzeumban, de érdemes figyelemmel kísérni a bejáratra függesztett molinókat. Az időszaki kiállításhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai füzetkék nemcsak a gyerekek számára teszik érthetőbbé a képeket, hanem a felnőtteknek is hasznos vezetők lehetnek. Érdemes keresni a kiállításhoz kapcsolódó bővebb katalógust is, amely segítségével a látogatás előtt és/vagy után – szakzsargontól mentesen – mélyedhetünk el a témában. Ezen kívül ajánlott kísérők a Világhíres festők vagy a Magyar festészet mesterei sorozat kötetei, amelyek szintén élvezetes olvasmányt kínálnak ahhoz, hogy egy kiállítás ne csupán néhány órás kikapcsolódást és szórakozást nyújtson.
HU 
EN