Irodalmi ajánló – május szülötteiből válogattunk

Itt a jó idő és a tavaszi nap sugarai egyre inkább kicsalogatnak minket a friss levegőre. De ki mondta, hogy nem telepedhetünk le egy padra egy jó könyvvel a kezünkben? Irodalmi ajánlónkban május híres szülötteiből és műveikből válogattunk.

1. Mihail Bulgakov – 1891. május 15.

Bulgakov az orosz- és a világirodalom egyik legjelentősebb szatirikus alkotója. Nem csak író volt, hanem orvos is, szolgált az oroszországi polgárháború idején, majd Moszkvában telepedett le. Legjelentősebb regénye a Mester és Margarita de számos kiregényt (Kutyaszív) és drámát is publikált.

Kinek ajánljuk? Olyanoknak, akik kedvelik a komplex, szimbolikus és filozofikus műveket. Akik nem riadnak vissza a mágikus realizmustól és attól, ha egy művet többféleképpen lehet értelmezni.

Sir Arthur Conan Doyle – 1859. május 22.

A skót írót a detektívregények atyjának tartják, hiszen nevéhez fűződik a méltán híres Sherlock Holmes – sorozat, mely hatalmas újdonságnak számított a krimi műfajában. A rendkívül termékeny író repertoárjában találunk még sci – fiket (Az elveszett világ), történelmi regényeket, illetve drámákat. is. Doyle a maga korában személyesen nyomozott két lezárt ügyben – ennek köszönhetően két bebörtönzött ember is kiszabadult. Érdekelte a spiritualizmus és az okkultizmus, aktívan részt vett a politikai életben és nem utolsó sorban kitűnő krikettjátékos hírében állt.

Kinek ajánljuk? Aki szereti a detektívregényeket, annak nem lehet ismeretlen Sherlock Holmes neve, már csak a filmfeldolgozás miatt. A regény példányszámai vetekednek a Bibliáéval. Akár egy esős délután is érdemes bekuckózni a Tanulmány vérvörösben című kötetével.

L. Frank Baum – 1856. május 15.

Az amerikai írónak legfőképp az Óz a csodák csodája című meseregényt köszönhetjük, melyhez összesen 13 (!) folytatást írt. Baum rendkívül álmodozó természet volt, hatalmas képzelőerővel, így sikerült megalkotnia Óz birodalmát – melyről eleinte csak gyermekeinek és azok barátainak mesélt. Ha nem olvastuk akkor azért, ha pedig már gyermekként forgattuk akkor pedig ezért érdemes fellapoznunk ismét Dorothy és kiskutyája történétet.

Kinek ajánljuk? Mindenkinek, aki szereti a bájos és szívet melengető történeteket, vagy aki szeretne kilépni pár óra erejéig a valóságból.

Erdős Renée – 1878. május 7.

A századforduló legbátrabb női szerzőjéről méltatlanul kevés szó esik: Erdős Renée (születési nevén Ehrenthal Regina) nem félt a női vágyról, szenvedélyről és szabadságról írni. A Nagy sikoly című regényét botrány övezte, sokan erkölcstelennek tartották, hatása azonban mind a mai napig érezhető. Tabudöntögető és szókimondó stílusa nem csak regényeiben, hanem lírájában is tetten érhető. Az írónő maga is kalandos utat járt be: Felvidékről indulva, Budapesten át, egészen Rómáig.

Kinek ajánljuk? Annak, aki szereti a lélektani mélységeket, a női sorsok hiteles ábrázolását és nem retten vissza az erotika művészi, irodalmi ábrázolásától.

Ottlik Géza – 1912. május 9.

Ottlik Géza a magyar intellektuális próza kiváló alkotója, aki – a folyamatos munkája ellenére – nem rendelkezik nagy életművel. Műfordításainak száma sokkal nagyobb, mint eredeti műveié, legismertebb kötete az Iskola a határon. A könyv nem csupán iskolaregény, hanem a felnőtté válás, szabadság és hatalom kérdéseit is körül járja. Érdekesség, hogy Ottlik kiemelkedő tudású bridzsjátékos volt, többszörös magyar bajnok, ennek következtében világhírű szakíró és a játék megújítója.

Kinek ajánljuk? Aki szereti a lassan kibomló, elmélyült történeteket és a magyar próza csodaszép nyelvezetére.

Fodor Ákos – 1945. május 17.

Habár nem próza, mégsem maradhat ki a felsorolásból Fodor Ákos a minimalista líra mestere, a modern haiku hazai megújítója. Olyan köteteiben, mint például a Karantén – haiku vagy Hold és barátaiban a csend, jelenlét és hiány motívumai jelennek meg és válnak költészetté.

Kinek ajánljuk? Mindenkinek, aki szereti a letisztult és gondolatébresztő lírát, hiszen gyakran három sor többet mond, mint egy egész kötet.