Bong Joon Ho csillagközi klóndrámája talán még nem törte meg a kasszasikereket – de máris kiérdemelte helyét a sci-fi mozi örök emlékezetében.
Visszatérés a jövőbe
Amikor Bong Joon Ho filmje bemutatásra kerül, az elvárások nem csak magasak, de orbitálisak is. A dél-koreai alkotó az Oscar-díjas Élősködők után a Mickey 17 című sci-fi fekete komédiával tért vissza, amely Edward Ashton regényén alapul. A Robert Pattinson főszereplésével, akinek eddigi egyik legrejtélyesebb szerepét alakította, 2025 februárjában mutatták be a filmet, és most, egy hónap elteltével végre számot vethetünk azzal, amit maga után hagyott: klónok, egzisztencializmus és megosztott közönség.
A többszörözés művészete
A 2054-ben játszódó Mickey 17 középpontjában egy „eldobhatónak” kinevezett férfi áll – egy klón, akit egy kolonizációs küldetésen többször is megölnek, hogy aztán újból regenerálódjon. A csavar? Egy meghibásodás után Mickey 17 és Mickey 18 egyszerre létezik. Ami ezután következik, az kevésbé egy űreposz, mint inkább az ének intim, kaotikus párharca.
Bong jellegzetes műfaji keveréke teljes lendülettel jelenik meg: a disztópikus sci-fi találkozik a pofonegyszerű egzisztencializmussal. A film kacérkodik a testhorrorral, belesodródik a bürokratikus abszurditásba, és időnként a hátborzongató nyugalom pillanataival lélegzik fel. Robert Pattinson többrétegű alakítása – amely egyrészt közömbös, zavart és kétségbeesetten emberi, másrészt a film egyébként széttöredezett univerzumát horgonyozza le.
Kritikai értékelés, közönség megosztottság
A kritikák feltűnően polarizáltak. A kritikusok dicsérték a film vizuális merészségét és szellemi feszültségét. Néhányan úgy üdvözölték, mint Bong koncepcionálisan legmerészebb munkáját a Snowpiercer óta, míg mások úgy érezték, hogy a narratívából hiányzik a kohézió. De még a kritikusok is elismerték a film ambícióit.
A közönség reakciói tükrözik ezt a megosztottságot. A sci-fi rajongók örömmel fogadták a többrétegű világépítést és a filozófiai kérdéseket, míg a mainstream nézők számára – a komédiából egy pillanat alatt tragédiába váltó hangvétel – nagyobb kihívást jelentett. Ez nem az Csillagok között, és nem is próbál az lenni.
Szerény jegybevétel, hosszú távú hatás
A Mickey 17 kereskedelmi szempontból a stúdió mércéjéhez képest alulteljesített, világszerte körülbelül 130 millió dolláros bevételt ért el 118 millió dolláros költségvetésével szemben. Ha azonban csak a számok alapján mérnénk a sikert, nem értenénk meg a lényeget. Bong számos korábbi filmjéhez hasonlóan a Mickey 17 is második életre szánta magát a retrospektívekben, gondolatébresztőkben és a niche-rajongói körökben. Egyszerűen fogalmazva, ez a film egy olyan film, amely egyre jobban kinövi magát.
Valójában azt is mondhatnánk, hogy ez Bong eddigi legamerikaibb filmje – nem a hangnemében, hanem abban, ahogyan az imperialista ambíciókat, a munkaerő kizsákmányolását és az egyéni identitás törékenységét firtatja. A niflheimi kolónia lehet, hogy fikció, de a rendszer, amelyet kritizál, nem az.
A klónok és a még mindig fennálló kérdések
Egy hónappal később a Mickey 17 nem válaszokat, hanem visszhangot hagy maga után. A kettős klón forgatókönyv az önelidegenedés metaforájává válik, önmagunk azon részeinek metaforájává, amelyeket szeretnénk felülírni, és amelyeket folyamatosan megölünk a túlélés érdekében.
A film egyik visszatérő mondata szerint: „Nem te vagy az eredeti. De nem is vagy semmi.”
Ez a kijelentés úgy akad meg, mint a almacsutka a torkunkban.
HU 
EN