Van valami szokatlan a budapesti divatszezon idei szeptemberében. Az év elején még úgy tűnt, hogy a Budapest Central European Fashion Week, vagyis a BCEFW ismét meghatározó szereplője lesz az őszi divatnaptárnak. A szeptemberi időszakra pályázat is megjelent, azonban a szezon végül nem úgy alakult, ahogy azt az év eleji kiírás alapján várni lehetett: a szeptemberi BCEFW-program nem jelent meg a hivatalos felületeken, és a korábban megszokott kommunikáció, valamint a sajtóregisztráció sem indult el az eredetileg várt időpont előtt.
Mindez nem csupán egy esemény eltűnését jelenti a naptárból. Egy olyan időszakban, amikor a BCEFW évek óta fontos találkozási pontja a magyar és régiós divatszakmának, annak hiánya óhatatlanul átrendezi a szeptemberi divatéletet.
És az átrendeződésnek már látszanak a jelei.
Amikor nincs egyetlen központi esemény
A korábbi években a BCEFW egyfajta keretet adott a szeptemberi divatszezonnak. A 2025-ös szeptemberi esemény például szeptember 1–7. között zajlott, 56 kísérőprogrammal, kifutókkal, Fashion Hubbal és számos kapcsolódó eseménnyel.
Egy ilyen központi esemény nemcsak bemutatókat jelent. Egyben időpont, találkozási pont és közös referenciapont a szakma, a sajtó, a vásárlók és a divat iránt érdeklődő közönség számára.
Ha ez a közös keret nincs, az események nem feltétlenül tűnnek el – éppen ellenkezőleg. Saját időpontokat választanak, saját közönséget építenek, és egymástól függetlenül szerveződnek.
Így történhetett meg, hogy szeptember 3-án Budapest divatnaptára szinte választás elé állította az érdeklődőket.
Ugyanazon a napon rendezték meg a Fashion Inner Circle eseményét, a Demeter Richard Fashion Show-t, valamint a MOME Fashion Show-t.
Három különböző esemény, három különböző közeg, három eltérő módja annak, ahogyan ma a divatról lehet gondolkodni.
A szeptember 3-i dilemma
A Demeter Richard inkább egy komplex, élményalapú divateseményként jelent meg, míg a Fashion Inner Circle bemutatója több márka közös show-jában gondolkodott. A MOME pedig egészen más kérdést tett fel: mit tud létrehozni és hogyan gondolkodik a divatról a következő tervezőgeneráció?
Mi végül a MOME-t választottuk.
Nem azért, mert a másik két esemény ne lett volna érdekes, hanem mert ebben a megváltozott helyzetben számunkra éppen az vált a legizgalmasabbá, hogy meghallgassuk az új generáció hangját.
Egy működő márka esetében már kialakult esztétikát, tervezői világot és márkaidentitást látunk. Egy diploma-bemutató viszont még sokkal nyersebb. Itt olyan alkotókkal találkozunk, akik éppen most fogalmazzák meg, mit szeretnének mondani a divatról.
A MOME-n már a következő fejezetet láthattuk
A szeptember 3-i MOME Fashion Show-n a Textiltervezés BA és a Divat- és textiltervezés MA végzős hallgatói mutatták be diploma-kollekcióikat.
A BA-hallgatók közös témája az „Amikor a vég a kezdet” volt. És talán nincs is találóbb cím egy diploma-bemutatóra: az egyetemi évek lezárása itt egyben egy szakmai pálya első pillanata.
Ami pedig különösen érdekes volt, az a sokféle válasz.
Egyes hallgatók a népiesebb formavilághoz és anyaghasználathoz nyúltak vissza, mások a természetből merítettek inspirációt, míg néhány kollekció egészen futurisztikus irányba mozdult. A fazonok között szintén szélsőséges különbségeket lehetett felfedezni: a szinte teljesen fedett, konzervatívabb testképtől egészen a provokatív, szabadon hagyott testrészekig.
A bemutató éppen ettől nem adott egyetlen választ arra, hogy milyen lesz a következő magyar tervezőgeneráció.
Hanem sokat.
És talán ez a legfontosabb.
Nem biztos, hogy a káosz rossz
Elsőre könnyű lenne a szeptemberi divatnaptár széttöredezését problémaként értelmezni. Ha több bemutató ugyanazon a napon van, a közönség választani kényszerül. A sajtó figyelme megoszlik, a szakmai közönség pedig fizikailag sem tud egyszerre több helyen jelen lenni.
De van ennek egy másik olvasata is.
A központi divathét hiánya megmutathatja, hogy milyen erős vagy gyenge önálló életre képesek a magyar divat különböző szereplői.
A divat ugyanis nem feltétlenül akkor él, amikor egyetlen nagy esemény köré szerveződik minden. Lehet, hogy éppen most kezdjük látni, mennyi különböző hang van jelen egyszerre.
Egy egyetemi diplomabemutató, egy független tervező show-ja és egy új típusú fashion event teljesen más közönséghez és más kérdésekhez szólhat. Nem feltétlenül egymás konkurenciái – inkább ugyanannak a változó ökoszisztémának különböző részei.
Kié lesz Budapest új divatnaptára?
Talán éppen ez az idei szeptember legérdekesebb kérdése.
Ha nincs egyetlen esemény, amely meghatározza a hónap ritmusát, akkor ki fogja meghatározni, mikor és hol találkozunk a magyar divattal?
A tervezők? Az intézmények? Az újonnan létrejövő platformok? Vagy maga a közönség, amely egyre többféle eseményből választhat?
A szeptember 3-i program mindenesetre már megmutatta ennek egyik lehetséges jövőképét: több esemény, több helyszín, többféle közeg – és ezzel együtt többféle hang.
Mi ezen az estén a MOME-ra mentünk, mert arra voltunk kíváncsiak, mi születik akkor, amikor a régi generáció helyét lassan átveszi az új.
A válasz pedig nem egyetlen irányzat volt.
Hanem egy sokszínű, néha ellentmondásos, néha provokatív, máskor hagyományőrző vagy éppen futurisztikus kollekciósor.
Talán pontosan így néz ki egy változás kezdete.
Nem csendben, nem egyetlen nagy esemény formájában, hanem egyszerre több helyen – néha még ugyanazon az estén is.
