Vannak dolgok, amik valójában cukik, mint például a kölyök kutyusok, de az emberek által erőltetett cukiság és „cukiság igény” már talán inkább a pop kulturális giccsfaktort közelíti.

Vajon honnan indult ez az igény a japánoktól (gondoljunk csak a kawaii mániára), vagy az új generációba bele lett kódolva a média által?

„A Ludwig múzeum legújabb időszaki kiállítása a kortárs képzőművészetben jelenlévő, aktuális és egyre nagyobb szakmai érdeklődést kiváltó jelenség, a cukiság témáját járja körül.

Napjainkban a cuki („cute”) univerzalitásának, széleskörű jelenlétének lehetünk tanúi. A közösségimédia-bejegyzések, az emojik és a gifek mellett a logók, a reklámok, antropomorfizált tárgyak sokaságán köszön vissza ez a fajta esztétika.

Vajon minek köszönheti töretlen népszerűségét? Milyen társadalmi folyamatokról vagy éppen válságról árulkodik fokozott jelenléte? Miként viszonyul ehhez a vizuális jelenséghez a kortárs képzőművészet, illetve milyen kifutási lehetőséget vagy veszélyt tartogat számára?

A cukiság esztétikája a folyamatos körforgásban lévő, nagyszámú vizuális, főként digitális tartalmaknak köszönhetően a kortárs képzőművészekre is hatással van.

A cukiság faktor című kiállítás a téma első nagyszabású magyarországi, valamint régiós bemutatója, amely egy globálisan jelen lévő vizuális, elméleti jelenséget kíván feltárni és megérteni. A válogatásban 14 ország összesen 32 művésze vesz részt.” – a kiállítás ismertetése a Ludwig múzeum honlapja szerint.

A kiállított művek egy része mintha gúnyolná a cukiságot, mindenesetre nálunk kevésbé ütötté meg a cukiság faktort néhány alkotás.

A múzeum nagyon igyekszik népszerűsíteni a témát és a kiállítást, még rendszeres ingyenesen igénybe vehető tárlat vezetést is tartanak.

A kiállítás még megtekinthető 2023. november 12-ig.