Menopauza - a musical, ami tabuk nélkül beszél egy tabu témáról

A musical négy érett korú 50-es nőt követ, akik vásárolnak a Bloomingdale’s áruház kiárusításán, a dalszövegek pedig a főleg baby boomer korszakban születettek fiatal korában (80-90-es évek) népszerű zenéjét parodizálják, hogy tükrözzék a menopauza tüneteit.

Olyan dalok zenei csendülnek fel, mint a „The lion sleeps tonight” és a „Let’s get loud”, az ember egyszerre kerül nosztalgikus hangulatban [s nevet a paródián.

A darab a változó kor tüneteit mutatja be vicces felütések közepette. Valljuk be ez egy társadalmilag kényes téma, még a nők is nehezen beszelnek egymás között a hormonális változások okozta hétköznapi nehézségekről. Egy ilyen témához semmikepp sem árt, ha viccesen, dalok közepette találjak a „száraz tényeket”, hogy ez van, ezen mindenki túl esik, aki nőnek született.

Hangulatban és témában nincs hiány, hiszen 5 percenként felcsendül egy újabb dal a darabban, és a hőhullámoktól a szexig minden terítékre kerül. Ezt még fokozza, hogy a szereplők bevallásosok es többször vicces öltözékekben jelennek meg, például Falusi Mariannt látni neon 80as évek ruhában minden pénzt megért szerintem.

Nyilván nem ok nélkül ez Budapest egyik legnépszerűbb darabja, hiszen nem könnyű évek óta jegyet kapni rá.

A Világ legdrágább cipője

A Harry Winston Inc. a világ legdrágább cipőjének tervezője. Az általuk tervezett vörös rubinpapucs 3 millió dollárért kelt el.


“Míg az eredeti rubinvörös cipőpárokat piros flitterek borították, ez a pár sokkal pazarabb és drágább. 1989-ben Harry Winston fia, Ronald Wilson az “Óz, a nagy varázsló” 50. évfordulója előtt akart tisztelegni. Miután két hónapig 4600 rubint helyeztek el a papucsokon, a Harry Winston Ház bemutatta az ikonikus cipő saját változatát. Ez a pár 1350 karát rubint és 50 karát gyémántot tartalmaz, az értéke pedig 3 000 000 dollár.”

Forrás: https://godlysoles.com

Jim Carrey a festő

Jim Carrey gyerekkora óta rajzol és fest. Amikor nem vesz részt új filmes projektekben, ideje nagy részét New York-i művészeti stúdiójában tölti.

Az igazsághoz tartozik, hogy Carrey azért kezdett el művészettel foglalkozni, hogy túljusson egy fájdalmasan végződött kapcsolatán, és inkább terápiaként hirdeti, minthogy azt állítsa, hogy ő lenne az új Van Gogh.

Signature kiadta az “I Needed Color” (video) című hatperces dokumentumfilmet, amely a komikust mutatja be munka közben a műtermében.

 A W magazinnak nyilatkozva Carrey elismerte, hogy részben azért adta ki a filmet, hogy megmutassa rajongóinak, mivel foglalkozott az elmúlt években, amikor viszonylag kevés színészi projekt szerepelt az önéletrajzában. Ez időszak alatt a háza annyi festménnyel volt tele, hogy bútornak használta őket, sőt, még “le is ette” őket. Los Angeles-i otthona kezd hasonlítani “egy múzeumra, ahol én vagyok a kurátor, a művész és az idegenvezető”, ahogyan ő fogalmazott.

Carrey tanulmányozta a mindfulness-t, valamint a krisztusi tudatosságot, a nem-dualizmust és a Bhagavad Gitát, és mindezek egyvelege lathato művészetében is. Szines-szagos Krisztus ábrázolasok, szemet kisütő neonos árnyalatok, és pop artos alkotásai érdekesek, de mindenki döntse el maga, hogy tetszik-e vagy sem.

Néhány munkáját már megosztotta a Twitteren, de sok mindent még nem fedett fel.  Jim Carrey művészete megtekinthető a Wyland Galleries Beachwalk – Waikiki, Hawaii és a Wyland Galleries Lake Tahoe, Kalifornia, ahol állandó művészként dolgozik.

Forràsok: W magazine, news.artnet.com

A művészet az olimpiai játékok része volt

1912 és 1948 között érmeket osztottak ki a zene, az építészet, az irodalom, a szobrászat és a sport által inspirált festmények művészeti alkotásaiért. Ennek oka az volt, hogy a modern olimpiai játékok alapítóját, Pierre de Coubertin bárót lenyűgözte az az eszménykép, hogy az igazi olimpikon a művész és a sportoló keveréke.

Keith Haring művészete és a "Fast Fashion"

Keith Haring: az úttörő művész, aki ötvözte az aktivizmust és a művészetet, kihívást intézett a társadalmi normák ellen, újító energiájával, a popkultúra és a politikai nyugtalanság iránti olthatatlan szenvedélyével kitörölhetetlen nyomot hagyott a 20. századi kultúrában. 

Sajnos Haringnél 1988-ban AIDS-et diagnosztizáltak. Sikeres művészként szerzett hírnevét arra használta fel, hogy munkáival felhívja a figyelmet a járványra.

A Keith Haring Alapítvány – a szervezet, amely 1990-ben bekövetkezett halála óta felelős a művész képeiért – az elmúlt években számos márkával lépett partnerségre, köztük a H&M-mel, a Primarkkal, a Bershkával és másokkal.
Haring már életében is részt vett kereskedelmi termék gyártásban, dolgozott az Absolut, a Fiorucci és a Swatch stb. cégekkel. 1986-ban egy kedvező árú Pop Shopot nyitott New Yorkban, ahol pólókat, játékokat és sok más dolgot árult.

Alapítványát 1989-ben hozta létre, hogy AIDS-szervezeteknek és hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó szervezeteknek nyújtson támogatást. Az együttműködések továbbra is bevételt termelnek ezeknek az ügyeknek.

Halála óta Haring több nemzetközi retrospektív kiállítás tárgya volt. Keith Haring munkái ma a világ nagy múzeumainak kiállításain és gyűjteményeiben láthatók.

Forrás:

A férfiak hamarabb hordtak magas sarkú cipőt, mint a nők

Az első magas sarkú cipőket a perzsa lovas harcosoknak készítették a kilencedik század környékén. A magas sarkú cipő eredetileg a férfierő, a hatalom és a pénz jelképének számított egészen a 17. század végéig, amikor átterjedt a magas sarkú viselés a női divatra is. Formailag a 18. században váltak szét a női és férficipők, míg a férfiaknak jellemzően tömbös kocka sarkú, szögletes formavilágú cipőik voltak, addig a női cipő inkább keskeny es hegyes volt. A 20. századra a vékony profilú magas sarkú cipők a nőiességet jelképezték; a férfiak számára azonban még mindig társadalmilag elfogadott volt a vastag, magas sarkú csizma.

A cukiság vajon esztétika vagy már inkább giccs?

Vannak dolgok, amik valójában cukik, mint például a kölyök kutyusok, de az emberek által erőltetett cukiság és „cukiság igény” már talán inkább a pop kulturális giccsfaktort közelíti.

Vajon honnan indult ez az igény a japánoktól (gondoljunk csak a kawaii mániára), vagy az új generációba bele lett kódolva a média által?

„A Ludwig múzeum legújabb időszaki kiállítása a kortárs képzőművészetben jelenlévő, aktuális és egyre nagyobb szakmai érdeklődést kiváltó jelenség, a cukiság témáját járja körül.

Napjainkban a cuki („cute”) univerzalitásának, széleskörű jelenlétének lehetünk tanúi. A közösségimédia-bejegyzések, az emojik és a gifek mellett a logók, a reklámok, antropomorfizált tárgyak sokaságán köszön vissza ez a fajta esztétika.

Vajon minek köszönheti töretlen népszerűségét? Milyen társadalmi folyamatokról vagy éppen válságról árulkodik fokozott jelenléte? Miként viszonyul ehhez a vizuális jelenséghez a kortárs képzőművészet, illetve milyen kifutási lehetőséget vagy veszélyt tartogat számára?

A cukiság esztétikája a folyamatos körforgásban lévő, nagyszámú vizuális, főként digitális tartalmaknak köszönhetően a kortárs képzőművészekre is hatással van.

A cukiság faktor című kiállítás a téma első nagyszabású magyarországi, valamint régiós bemutatója, amely egy globálisan jelen lévő vizuális, elméleti jelenséget kíván feltárni és megérteni. A válogatásban 14 ország összesen 32 művésze vesz részt.” – a kiállítás ismertetése a Ludwig múzeum honlapja szerint.

A kiállított művek egy része mintha gúnyolná a cukiságot, mindenesetre nálunk kevésbé ütötté meg a cukiság faktort néhány alkotás.

A múzeum nagyon igyekszik népszerűsíteni a témát és a kiállítást, még rendszeres ingyenesen igénybe vehető tárlat vezetést is tartanak.

A kiállítás még megtekinthető 2023. november 12-ig.

Tudtad, hogy Salvador Dalínak volt minden idők egyik leghíresebb bajusza?

Kik vannak meg az emlékezetes bajuszok listáján?
Nem csak énekesek és színészek, hanem filmkarakterek és még egy művésznő is.
Freddie Mercury
Charlie Chaplin
Frida Kahlo
Albert Einstein
Prince
Magnum
Zorro
Poirot
Hulk Hogan

 

Az Art Nouveau kiemelkedo alakja Toulouse Lautrec

Henri de Toulouse-Lautrec francia művész volt, aki leginkább a Art Nouveau (szecessziós) stílusban, lapos, organikus formákkal illusztrált grafikáiról és plakátjairól ismert.
Toulouse-Lautrec arról volt ismert, hogy műveiben megörökítette a Montmartre 19. század végi tánctermeinek, kabaréinak és színházainak nyüzsgő hangulatát. Művészetére hatással volt a japán stílusú fametszetek divatja.

(POP)Királynők versenye?

Premier héten jártunk a SIX című koncert-musical előadáson, a Madách színházban.

Nagyon dinamikus és szórakoztató előadás volt összességében. Nagyon tetszett, hogy az írók és rendezők figyelembe vették azt, hogy a mai néző generációnak teljesen más már az igénye, és az ingerküszöbe,mint 10-15 évvel ezelőtt.

Na de mi is ez az igény? Legyen pörgős, legyen friss, divatos, és ne túl hosszú… mindezek mellett az sem árt ha van mögöttes tartalma is.

Klasszikus történelmi személyek és történetük modern és emészthető kontextusba helyezve jelent meg a színes, csillámos, mégis vagány környezetben. 

“VIII. Henrik az angol történelem talán egyik legkülönösebb szereplője, aki nemcsak szélsőséges tetteinek lenyomatát hagyta az utókorra, hanem hat házasságának legendáját is.

Hat feleség, hat különböző személyiség, hat rendhagyó életút. Mégis mindannyian ugyanazt a férfit választották, és kettejük kivételével nem élték túl (…a férjüket).

A SIX ezeket a rendkívüli történeteket idézi meg a koncertmusical szokatlan, ám annál kirobbanóbb formájában. A hat királyné fergeteges popdívaként születik újjá és megindul az (ének)verseny a legkirályibb királynő címért.” – írja a Madách Színház hivatalos weboldala.

Az koncert élményt fokozva még arra is lehetőség van, hogy közvetlenül a színpadra váltsunk “trórtermi” jegyet, és testközelből élvezhessék a nézők az előadást. Bár nekem az emeletről is nagyon lekötötte a figyelmem.

Összességében abszolút GenZ barát előadás volt. Mivel idénre már nincs eladó jegy, ha úgy döntesz, hogy jövőre csak egy előadásra akarsz elmenni akkor ez a darab a megfelelő választás az anya – lánya programra.